Letter for Lili - Levél Lilinek

Kedves Lili!

 Nagyon örültem, amikor nemrégiben meglátogattál engem. Édesanyád -akit szintén magaddal hoztál- ugyanis megkért, hozzam rendbe egy gyermekkori könyvét a te számodra. Nagy örömmel tettem!
 A szépen illusztrált címlapú János Vitézt a könyvnyomtatás megjelenésének 500. évfordulóján adták ki  (azon elgondolkodtam, hogy miért éppen a János Vitézt választották e jeles alkalomra, és rájöttem: hát, a névrokonság miatt, ugye Gutenberg JÁNOS és JÁNOS Vitéz, érthető -ez csak tréfa jaj jaj!).

 Névrokon János a 'jubiliumra'

Időrágta ünnepi kiadás gerinc nélkül 

  Leendő könyved tulajdonképpen, egész jó állapotban érkezett hozzám - sérülései leginkább az egykori 'gondos' használatból eredtek. A benne lévő fekete-fehér illusztrációk egy részét anyukád kiszínezte, joggal. Persze, a rajzokat megtisztítottam, így Lili, a feladat most rád vár, hogy színekkel töltsd meg az egyhangú oldalakat. Anya egyéb (nonfiguratív) rajzait, és sok-sok apró ujjnyomát is igyekeztem eltávolítani -több kevesebb sikerrel. Kérlek, majd ezeket is pótold! 

A 'gondos' használat sérülései 1 

A 'gondos' használat sérülései 2

Nonfiguratív jelek és ujjnyomok az előzéken

 A félig leszakadt táblákat leválasztottam a könyvtestről, a gerincet megtisztítottam a régi ragasztótól, és a szakadozott fűzőcérna darabjait is kiemeltem a fűzőlyukakból. Az íveket elválasztottam egymástól és egyenként kijavítottam azokat, majd újrafűztem a könyvtestet.

Szétválasztva megtisztítva, egymáson az ívek

'Tiszta sor'

 Az eredeti előzékből sajnos csak egy párat tudtam neked megmenteni, ezt rögtön látni fogod, ha kinyitod a könyvet. a hátsó előzéket hasonló árnyalatú papírral pótoltam. 

Egy pár előzék megmentve

Ez a 'Magyar kincs' a te kincsed

A stabilizált könyvtest borítását természetesen a régi táblák felhasználásával készítettem el. A gerincvásznat összedolgoztam a táblákkal, és ebbe a régi-új kötésbe helyeztem bele magát, János Vitézt.

János Vitéz újra harcra készen

A távolból is stabilan

Csak, hogy összehasonlítható legyen az első képpel

 Utóirat: 

Kedves Lili, munkám itt véget ért. Remélem anyukádhoz hasonló lelkesedéssel forgatod majd János Vitéz könyvét. Végül, engedd meg, hogy néhány tanácsot adjak a használathoz: 1. ha jön a fogad, ne rágicsáld a sarkakat, mert a papír átázik és a rosszízű pép a szádban marad, 2. hasonló okok miatt a lapokat se eszegesd, 3. a főzeléket, gyümölcspépet ne kend a rajzokra, mert nem látszanak majd és letörölni is nehéz őket. Azt hiszem, röviden ennyi.

Nőj nagyra! Ölel: aki a könyvedet gondozta.